Észrevettem már az előző években is, hogy ők sérülékenyebbek, jobban lepik a tetvek, mint a kert más területén levőket. Idén ez a különbség is sokkal hangsúlyozottabb volt.
Arra jutottam, hogy az okok az alábbiak lehetnek:
- a ház mellett sokkal szárazabb a földjük, mert naposabb a terület, és kevesebb esővizet kapnak. ( Ház mellett kialakuló esőárnyék miatt.)
- mivel a ház közelében védettek a hidegebb időjárástól, hamarabb hajtanak ki, mint a többi mályvabokor, így őket lepik a korai kihajtással azonos időben rajzó levéltetvek is.
- idén kora tavasszal kevés volt a csapadék.
Mivel nem permetezek soha, (ösztönösen irtózom a rovarirtó és egyéb vegyszerektől a kertben), kissé aggódva figyeltem, hogy idén hogy alakul a küzdelem a bokrokon. Az alábbi képek erről szólnak.
Amikor ezek a képek készültek, április 26-28.-án, már legalább egy, de lehet két hete szaporodtak a levéltetvek...
Azt azért nem állíthatom, hogy szépek lettek volna ezek a bokrok, sőt, elkeserítő volt hetekig látni őket ilyen állapotban.
Május 17.-én készült képen pedig már látható a felszaporodott tetvek számához felzárkózó katicabogár lárvák közül egy. Pár héten belül már sok volt belőlük, s amiről képet nem tudtam készíteni: a szemközti fán fészkelő madarak rendszeresen jártak a bokorra enni...
A mályvabokrok itt már szebb állapotban, fejlődő virágbimbókkal láthatóak. A bokor belsejében láthatóak azok a torzult levelek, melyek a levéltetű támadást kapták. Ezek egy része később besárgult, majd levált a bokorról. Június 07.-én készült képek:
Katicabogár báb alakban (pupa) |
Az alábbi képek már június 26.-án készültek.
S íme, végül a már virágzó bokrok, júl. 28.-án:
Nem sok mindent találtam magyar oldalakon, ahol szóba kerül a levéltetű a tápláléklánccal összefüggésben... csak itt, a szúnyog mentén a Magyar Madártani Egyesület honlapján:
Ez egy angol cikk, a növények védekezéséről: Predators aren't only ones that control food chain