Szerencsére vittek, nem kellett vezetnem, s jó társaságban gyorsan múlt az idő is, amit autóban töltöttünk. Bár oda,-s visszafelé is elkapott minket az eső, a kertben szép idő fogadott.
A tó egyik partján szépen gondozott park van.
Emlékművek is, ismertető táblák.
Sok szép régi épület is van a tó mellett, egyik szebb, mint a másik. Mondják, régen neves üdülőhely volt.
Ilyen cukorsüvegfenyő sövényt pedig itt láttam először:
A kertbe megérkezve a ház közelében rögtön sok hangulatos részlet fogadott:
Kedvesen fogadtak minket, pedig jóval a megadott idő előtt érkeztünk. Vendéglátónk nagyon lelkes kertész, még azt is fellelkesítené, aki betonudvart ápol legszívesebben, hát még minket.
A nagy területen fekvő kert még nincs kész.
A ház körül egy kisebb, már érett díszkert van, sövényekkel több kicsi területre felosztva, rózsákkal, bukszusokkal, évelőkkel beültetve. Különösen tetszett ez a kör alaprajzú kiültetés:
Nálam nem nőtt meg még egy sem ilyen szépre, talán a talaj, vagy a fekvés nem megfelelő neki.
Lehet, csak a cicámnak nem szabadna rájárnia...
Itt pedig egy másik szép részlet:
A kert még félig kész, félig beültetésre váró hatalmas része lassan halad egy lankás domboldalon felfelé. A legszélső terület a zöldséges,
Nagyon szép kilátás nyílik a pici domb felől a környező tájra, s persze a kialakulóban levő kertre.
A hatalmas évelőágyás tobzódik a sokféle évelőtől. Struktúrát adó bokrok is nőnek benne, ha ezek megnőnek egészen más kép fogad majd minket. Itt csak egy- két részlet a tengernyiből:
Látszik, hogy a gazdái a kertnek csak végszükség esetén nyúlnak vegyszerekhez, támogatják a természetes folyamatokat. Élettől duzzad a kert.
Végül itt egy hangulatos kép a kedves óangol juhászkutyával. Talán ezen a képen így a kert arányai még jobban láthatóak:
