csütörtök, augusztus 31, 2017

Most virágoznak (vagy teremnek)

Idei ötletem volt, hogy a molyhos madárhúr közé ültessek egynyári mézvirágot. A képen a kis járda jobb oldalán látszik, nekem nagyon tetszik:


A vilmoskörte szépen terem idén:



Az egyik mini árnyékliliom most virágzik. Ősszel fogom tőosztani őket, mert ekkor látom a méretüket, színüket. Tavasszal jobb lenne átültetni őket, de akkor csak jegyzetek alapján lehetne, s úgy jóval nehezebb szerintem.


S végül egy kertrészlet, reggeli fényben:


szerda, augusztus 30, 2017

Most tetszenek a varjúhájak; ( Sedum /Stonecrop)

Most már színesednek az apró virágaik, de mikor még zöld a virágfejük, akkor is igen mutatósak.
Tavasszal, közvetlenül kihajtás után valamiért nem tetszenek- ki tudja miért?
Most, ősz közeledtével mindent megbocsátok nekik...

Ez nálam az alapfaj, mindent kibír, erős, dús növésű:


Ez pedig egy alacsony növésű, kisebb fajta, gyönyörű virággal. Tavasszal annyira kicsike, hogy meg kell jelölni, hogy ne érje sérülés:


Félig elbújva a palástfű mellett, egy újdonság, fehér- vajsárga virággal. Sajnos ezen a helyen ez most megdőlt. Ennek oka lehet a több víz, a túl sok tápanyag, de itt még a kevesebb napfény is lehet az ok:


Ő pedig az új kedvenc, magas, sötét szárral nagyon mutatós:



Varjúháj / Botanikaland
Sedum / Gardenia.net
Growing Sedum / The Spruce

csütörtök, augusztus 24, 2017

Budapest, Károlyi-kert. Szeretem.

Tegnap ismét meglátogattam. Szeretem édes-bús, barátságos hangulatát.
A Kossuth Lajos utca négysávos betonrengetegéből menekülve pedig életmentő...
Károlyi-kert / Zöldkalauz



Ezen a képen nem látszik jól a Kisboldogasszony templom tornya (Egyetemi Templomként is ismerjük), de az életben nagyon jól mutat:



Most először láttam itt csüngő ágú Ginkgo fát (Ginkgo biloba 'Pendula'). Még kicsike, fiatal fácska, de már most különleges hangulatot ad a hintázó területhez vivő ösvénynek:



Növénysimogatásra ajánlom ezt a díszfüvet:



Aki ritkán jut vízközelbe, annak vigaszul egy kis kékség is jut:



Szép, légies a Verbena bonariensis és a Gaura lindheimeri párosítása:


Évelő díszgyertya/ Botanikaland
Verbena Bonariensis Beds
Sarah Raven/ Verbena bonariensis



Regény, Tan Twan Eng: Esti ködök kertje (The Garden of Evening Mists)

Izgalmas történet, mely a múltban ( II. világháború), és párhuzamosan a jelenben is játszódik. A maláj főszereplő bírónő, aki túlélője egy japán internáló tábornak, nővére emlékére egy japán kertet szeretne létrehozni, ezért felkeresi a volt japán császári kertészt, aki Malajziában él.
Kettejük közötti kapcsolatot alakítja egy már meglévő japán kert, annak háború utáni rekonstrukciója, a kert alapjait jelentő gondolati, hiedelmi háttér.
A történetben egyenlőképpen szó van a történelmi múlt, Malajzia Japán megszállása, az ezt kísérő emberi tragédiákról és a kert, a környezet, az egyéni emberi élet értékéről.
Az is sokat tanulhat a könyv olvasásakor a kertekről, a természetről és növényekről, aki nem a japán kertek rajongója.

A könyv 2012-ben Man Asian díjat kapott.



A majmok is leesnek a fákról / Népszabadság

Tan Twan Eng wins Man Asian prize (The Guardian)
Making Arrangements (The New York Times)

kedd, augusztus 15, 2017

Újra megnéztem a kertet Velencén, immár harmadszorra,

mert nagyon tetszik, s szeretnék rájönni a titkára...
A Kertnézőben kertjei között nézhető meg, (Kanyargós ösvény mentén).
1300 négyzetméteren több funkció, hangulat, s növényi környezet található meg, de úgy, hogy nem kelt zsúfolt hatást. A terek szabadon nyílnak egymásba: nincs sövénnyel lezárt "szoba", s mégis elkülönülnek egymástól.
Ami a kert arányos méretein túl nagy előny, hogy több, idősebb fa várta a kert létrehozóit, ezek közül hagytak meg több fenyőt, s egy nagy diófát. Ezek adják az alapját a kert árnyas, erdei hangulatú részének:







Van napos rész is, füves területtel, tóval, illetve külön egy-egy zöldséges, gyümölcsös picike kertrész:








A kertész/tervező alkalmazza a növénycsoportoknál a 3/5 csoportokban ültetést, de azért vannak kivételek is bőven. Sokféle növény megtalálható, s olyan növényeket is szépnek, sőt vonzónak láttam ott, amit eddig nem találtam annak, (például a ricinust).

Tetszik a macskatámadást kivédő madáritató ötlet, bár kutyáim mellé nem lenne elég masszív:



S új növénnyel is megismerkedtem, az egyik közülük a Saponaria, ( itt teltvirágú, szappanfű)


Szívesen visszamegyek újra, ha lesz rá lehetőségem, más évszakban, jövőre is.

csütörtök, augusztus 10, 2017

Ismeretlen ismerős: Közönséges gyíkfű / Prunella vulgaris/ Heal all

Régóta kerülgettem, először azt hittem én hoztam haza, csak nem emlékeztem rá...
Később gyanús lett, hogy nem dísznövény, mert a virágja nem volt feltűnő, s elég kevés törődést igényelt.
Itt a képeken most elvirágzott állapotában látható:



Annyi ígéreteset írnak róla, hogy lassan kipróbálom, hátha gyógynövényként nekem is használna.

Magyar oldalon:
Botanikaland: Közönséges Gyíkfű
Természetgyógyász Magazin: Közönséges gyíkfű
Angol:
Cherry Gal: ALLHEAL

szerda, augusztus 09, 2017

Túlzásba estem a kerti díszek terén

Pár éve kaptam néhány farönköt, s boldogan raktam le, először a tűzrakóhely köré. Ezt utóbb felszámoltam, mert nem használtam sűrűn, s nem volt szép sem.
Most ezek a rönkök a növények között vannak. Tavaly gombák kezdtek nőni az egyikből, s idén rengeteg, nagyméretű hangya jelent meg többnél is. ( Valószínűleg már eddig is ott laktak, csak jóval kevesebben.)

Ezek a szebb rönkök:






Most, (a nagy eső előtt), a nagy hőség, s a hangyák földlazító tevékenysége miatt egy gerániumom oda lett, s így elgondolkoztam, hogy talán, még sem kéne ott hagynom őket.
Egy kisebb rönköt elvettem a helyéről. De ez számos kérdést vetett fel bennem: ártalmasak valóban?
Egyáltalán kik ők? Ha kikergetem őket a rönkből mi lesz velük? Legközelebb nem tehetek le dísznek farönköt?.....

Kiderült, internetes keresgélésemre, hogy a nagy, fekete színű hangyák lóhangyának, másképpen faodvasító hangyának is nevezendők. ( Black Carpenter Ant, Camponotus herculeanus)
Alapvetően nedves, korhadó fát használnak fel lakóhelyüknek, s ebbéli munkájuk folyománya a fa üregének tágítása. A fa anyaga nem szolgál táplálékul számukra.
Kárt akkor okoznak elsősorban, ha lakóházak már nedvesség által károsodott faanyagában telepszenek meg.

Ezek az oldalak nagyon jók, bár inkább általában a hangyákról:
Wild About Ants
AntBlog