Mikor megnéztem, fellélegeztem: mégis tudok leandert teleltetni, mert picike pincém van.
Sőt, barátnőmnek is nagy örömet okoztam e talált videóval. Ő már követte ezt módszert, s működik.
Íme: Leander a kertben / Bálint Károly
Az alábbiak között csak egy-két kedvencem van, de mindegyik segített megérteni a lényeget.
Francia nyelvű a Meilland rózsanemesítő két alábbi videója.
Az első egy rövid, gyors bemutató a talajtakaró rózsa metszését mutatja be, s itt az is látható, hogy bizony nagyra tudnak nőni, ha hagyjuk:
Két nagyon jó, rövid videót találtam a kétféle metszésmód bemutatására.
A kerti hortenzia a többéves ágán hozza a virágát, így nem ajánlott erősen megmetszeni.
A bugás hortenzia az idei ágakon hozza virágjait, így bátran metszhető.
A Fiskars szerszámokkal vegyes tapasztalataim vannak: egy metszőollójuk hamar tönkrement, s javítására nincs mód, egy másik nagyon szép, de gyenge minőségű.
(Volt egy jó minőségű, drága példány, kiderült, hogy ennek a kiképzése más volt, mint amit addig megszoktam: azt elajándékoztam végül.)
Viszont az ágvágóit szeretem használni, a kicsi összecsukható fűrésztől meg elválaszthatatlan vagyok.
A fenti műsor reklámozza egyik kedvenc metszőolló márkámat, az ARS-t. Magyarul ezt találtam róla: ARS / Kertészkedj.hu
Sajnos az én ollómat szétszedtem, amit direkt nem ajánlanak, mert annyira nehéz pontosan beállítani...a következőnél már tudni fogom ezt, addig még jó pár évig használhatom el-elmozduló középcsavarjával- hacsak nem találok hozzáértő szakembert, aki kijavítja nekem. Gyönyörűen vág, nagyon szép metszőolló. Egy régebbi bejegyzésem róla: Metszőollók / Én kis földem
Izgalmas történet, mely a múltban ( II. világháború), és párhuzamosan a jelenben is játszódik. A maláj főszereplő bírónő, aki túlélője egy japán internáló tábornak, nővére emlékére egy japán kertet szeretne létrehozni, ezért felkeresi a volt japán császári kertészt, aki Malajziában él.
Kettejük közötti kapcsolatot alakítja egy már meglévő japán kert, annak háború utáni rekonstrukciója, a kert alapjait jelentő gondolati, hiedelmi háttér.
A történetben egyenlőképpen szó van a történelmi múlt, Malajzia Japán megszállása, az ezt kísérő emberi tragédiákról és a kert, a környezet, az egyéni emberi élet értékéről.
Az is sokat tanulhat a könyv olvasásakor a kertekről, a természetről és növényekről, aki nem a japán kertek rajongója.
A kígyó csókja / The Serpent's Kiss / Le Baiser du Serpent
1997, rendezte: Philippe Rousselot
Próbáltam jó kritikát találni róla, sajnos nem sikerült. Nekem nagyon tetszik, szeretem.
Az 1700-as évek környékén játszódik, s az akkori kertépítés és kerttervezés folyamatát láthatjuk. (Természetesen az emberi konfliktusok is érdekesek....)
Jók a színészek. Egy -két jelenet a zenével együtt különösen emlékezetes.
Lassú filmnek jellemezném, ahol a hangulat néha fontosabb, mint a cselekmény.
Egy fiatal kutatónő a méhek és pillangók életéről, nekem nagyon tetszett. ( Elmeséli, hogy az sem baj, ha megeszik a káposztáját, mert hát olyan gyönyörűek...): Habitat Gardening, by Joanne Carnell: