( Volt Kertnézőben: Edenpont; Japánkert / Edenpont )
Nehezen találtam oda, s erről a béna navigáció is tehet. Kellett pár perc, hogy lenyugodva, a kertben létezve, felfoghassam szépségeit és értékeit.
Borús, hűvös idő, s a kert kicsiny mérete, a gyönyörű kilátást megzavaró légvezetékeken túllépve, sok-sok apró részlet, érdekesség volt látható:
A mandula fácska virágzott, nem a cseresznye. Hiába volt mandulafám, hagytam felnőni, s bizony a magasban már csak a madarak örülhettek virágai szépségének.
Szeretem a kavicskertet, s meglepődtem, hogy picike méretei ellenére is milyen jó hatást kelt:
Japán stílusban megnyírt, hétköznapi bokrokat meg sem lehetett ismerni, egyenként kérdeztünk rá a kert bemutatójától, ki-kicsoda. Furcsa szépségek, kicsi különlegességek:
A kis tó, a hozzá vezető patakkal szépen tükrözi az eget, s a környezetet.
A kert élvezetében sokat segített Érik Borja: A harmónia kertje című könyve.
Itt egy leírás a könyvről, képpel: Kelet-Ázsiáról könyvek útján blog
Itt pedig egy francia sorozatból, egy rész a japánkertekről:
(francia nyelven, angol felirattal)
